A metabolikus egészség és a cukorbetegség kezelésének világában kevés téma vált ki akkora vitát, mint a böjt. Míg a szakaszos böjtölés széles körű népszerűségre tett szert, az ennél hosszabb, 24 órán vagy többen át tartó böjt továbbra is kissé ellentmondásos. Mivel mélyen elmélyedtem a metabolikus egészség tudományában, szeretnék egy bizonyítékokon alapuló nézőpontot megosztani arról, hogy ezek a hosszabb böjtök valóban beváltják-e az ígéreteiket, különösen azok számára, akik a cukorbetegség megelőzésére és kezelésére törekednek.
A hosszabb böjt metabolikus “varázsa”: Mit mond a tudomány?
Amikor a böjtöt kiterjesztjük a tipikus, éjszakai időszakon túlra, 24 órán vagy többen át tartó időszakra, számos lenyűgöző élettani változás megy végbe. A szervezet, amely megfosztódik a beérkező glükóztól, üzemanyagforrást kell váltson. A glikogénraktárak kiürülése után (általában 24-36 óra alatt) táplálkozási ketózisba lépünk, amely során a máj zsírsavakat alakít át ketontestekké, amelyek alternatív energiaforrásként szolgálnak az agy és a test számára.
Ez a metabolikus váltás kedvező, láncreakciószerű hatásokat indíthat el:
-
Fokozott inzulinérzékenység: Az élelem nélküli meghosszabbított időszakok lehetőséget adnak az inzulinreceptoroknak az „újraindításra”, ami javíthatja válaszképességüket, amikor ismét étkezünk.
-
Autofágia aktiválása: Ez a sejtszintű „nagytakarítás” segíti a károsodott sejtrészek eltávolítását, és különösen előnyös lehet a metabolikus egészség szempontjából. Fontos megjegyezni azonban, hogy bár az autofágia jól dokumentált állatkísérletekben, az emberi bizonyítékok továbbra is korlátozottak.
-
Csökkent gyulladás: Egyes kutatások szerint a hosszabb böjtök csökkenthetik a gyulladásos markereket, ami különösen lényeges cukorbetegség esetén, mivel a krónikus gyulladás szerepet játszik az inzulinrezisztencia kialakulásában.
-
Kevesebb májzsír: A nem alkoholos zsírmájban (NAFLD) szenvedőknél—a betegség szorosan kapcsolódik az inzulinrezisztenciához—a hosszabb böjt ígéretesnek tűnik a májban lerakódott zsír csökkentésében.

Van azonban egy fontos kikötés: bár ezek az előnyök rövid távú vizsgálatokban lenyűgözőnek tűnnek, sokuk nem marad fenn néhány hónapnál tovább, még akkor sem, ha a fogyás megmarad. Ez fontos kérdéseket vet fel a hosszabb böjt hosszú távú hatékonyságáról a cukorbetegség kezelésének stratégiájaként.
Az izomtömeg dilemmája: A hosszabb böjt rejtett ára
Talán a legaggasztóbb szempontja a hosszabb böjtöknek a testösszetételre gyakorolt hatásuk. Kutatások szerint a hosszabb böjtök alatt elvesztett súly jelentős része—néha akár kétharmada—is a sovány, izomszövetből származhat, nem pedig zsírból.
Ez problémás, mert az izomtömeg létfontosságú a glükózfelvétel és a metabolikus egészség szempontjából. A vázizomzat a legnagyobb „glükóznyelőnk”, amely egy étkezés után a vércukor mintegy 70-80%-át dolgozza fel. Ennek az anyagcsere-aktív szövetnek az elvesztése hosszú távon ronthatja az inzulinérzékenységet, ami kontraproduktív lehet a cukorbetegség kezelésében.
Azoknál, akik jelentősen túlsúlyosak vagy kifejezett inzulinrezisztenciában szenvednek, a zsírtömeg-csökkentés előnyei ideiglenesen felülírhatják az izomvesztés hátrányait. Azonban a soványabbaknál vagy a már részben helyreállított metabolikus egészséggel rendelkezők esetén a kockázat–haszon arány már kedvezőtlenebbül alakul.
A kutatások egy aggasztó mintázatot mutatnak: bár a hosszabb böjt gyors javulást hozhat számos biomarkerben, beleértve a glükózszabályozást is, ezek az előnyök rendszerint 3-4 hónapon belül eltűnnek, még akkor is, ha a testsúly csökkent marad. Ez arra utal, hogy a metabolikus előnyök inkább a fogyás aktív folyamatával, mintsem magával a böjttel állnak összefüggésben.
Fenntartható arany középút megtalálása
Ezen összetettségek miatt mi lehet a legészszerűbb megközelítés azok számára, akik a cukorbetegség megelőzésével vagy kezelésével foglalkoznak?
A legtöbb ember számára a rövidebb böjtölési stratégiák kínálnak fenntarthatóbb és előnyösebb utat:
-
Időszakos étkezés (TRE – time restricted eating): A napi étkezés egy 8-10 órás időablakra való korlátozása sok előnyt nyújthat a böjtből anélkül, hogy komolyan veszélyeztetné az izomtömeget. Például, ha a vacsorát befejezzük 19 óráig, és csak reggel 7-9 óra között eszünk újra, akkor a testünk minden nap 12-14 órás böjtöt tapasztal meg.
-
Szakaszos böjtölés: Olyan megközelítések, mint az 5:2 módszer (a hét öt napján normális étkezés, két, nem egymást követő napon kb. 500–600 kalóriás korlátozás), előnyös lehet a metabolikus állapotokra úgy, hogy közben elegendő fehérje is jut az izom védelemhez.
-
Fehérje-módosított böjt: Hosszabb böjtök esetén, ha némi fehérjebevitelt megtartunk (például napi 15-30g), segíthet mérsékelni az izomveszteséget, miközben a böjt számos előnye továbbra is érvényesül.

Ezek a módosított megközelítések hosszú távon fenntarthatóbbak, és jobb egyensúlyt kínálnak a metabolikus előnyök és az izomtömegfenntartás között.
Gyakorlati megfontolások: Való-e Önnek a hosszabb böjt?
Ha a fentiek ellenére is fontolgatja a hosszabb böjt kipróbálását, íme néhány fontos tényező:
Kik profitálhatnak belőle:
- Azok, akiknél jelentős inzulinrezisztencia vagy prediabétesz áll fenn, és egy metabolikus „újraindítást” keresnek
- Akiknél jelentős túlsúly van, ahol a zsírcsökkenés előnyei átmenetileg felülírhatják az izomveszteséggel járó aggodalmakat
- Zsírmájban szenvedő betegek (orvosi felügyelet mellett)
Kiknek kell elkerülniük a hosszabb böjtöt:
- 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők
- Étvágyzavaros kórtörténettel rendelkező személyek
- Várandós vagy szoptató nők
- Idősebb felnőttek, akiknél már fennáll az időskori izomvesztés (szarkopénia) kockázata
- Nagyon sovány személyek vagy akik az izomtömeg megőrzésére fókuszálnak
- Olyan gyógyszert szedők, amelyekhez elengedhetetlen az ételbevitel
Ha mégis a hosszabb böjt mellett döntene, vegye figyelembe az alábbi gyakorlati tippeket:
-
Orvosi felügyelet: Dolgozzon együtt olyan egészségügyi szakemberrel, aki ismeri a böjt élettanát.
-
Elektrolitgondozás: Hosszabb böjt idején ügyeljen a megfelelő nátrium-, kálium- és magnéziumbevitelre.
-
Kíméletes böjttörés: Hosszabb böjt után lassan, mérsékelt adagú, fehérjedús étellel kezdje az étkezést, minimalizálva a vércukor kiugrásokat.
-
Monitorozás: Ha lehetséges, használjon olyan eszközöket, mint a folyamatos glükózmonitor (CGM), hogy nyomon kövesse metabolikus válaszát.
-
Böjt utáni táplálkozás: Fordítson figyelmet a megfelelő fehérjebevitelre (legalább 1,2-1,6g/testsúlykilogramm/nap), és iktasson be ellenállásos edzéseket az esetleges izomveszteség visszaépítésére.
A legtöbb ember számára, aki a cukorbetegség megelőzésére vagy kezelésére törekszik, a legfenntarthatóbb megközelítés nem feltétlenül a hosszabb böjtökben keresendő, hanem a következetes szokásokban: a fehérjebevitel előtérbe helyezése, az ultra-feldolgozott ételek minimalizálása, a napi mozgás, a stressz kezelése és az alvás optimalizálása. Sokak számára már egy enyhe, 10-12 órás időszakos étkezési ablak is további előnyöket nyújt a hosszabb böjtök kockázatai nélkül.
Ne feledje, hogy a metabolikus egészség egy maraton, nem sprint. Azok az intervenciók működnek a legjobban, amelyeket éveken át következetesen fenntarthat, és nem azok, amelyek drámai, rövid távú eredményeket hoznak, majd visszacsapnak.

Hivatkozások
Mattson, M. P., Longo, V. D., & Harvie, M. (2017). Az időszakos böjt hatása az egészségre és a betegségek folyamataira. Ageing Research Reviews, 39, 46-58.
Gabel, K., Hoddy, K. K., Haggerty, N., Song, J., Kroeger, C. M., Trepanowski, J. F., Panda, S., & Varady, K. A. (2018). A nyolc órás időkorlátozott étkezés hatása a testtömegre és a metabolikus betegség rizikófaktoraira elhízott felnőtteknél: Egy pilot tanulmány. Nutrition and Healthy Aging, 4(4), 345-353.